Liebe Leute, diesmal nur ein ungarisch-sprachiger Interview über die Mode und Status der Frauen in Ungarn. Nachdem der Text sehr komplex und lang ist, werde ich es nicht übersetzten. Sorry...Der nächste Beitrag wird aber wieder wie gewohnt, zweisprachig :-)
Pár nappal ezelőtt Riell felhívta a figyelmemet egy nagyon érdekes cikkre a magyar nőkről. Kiss Imola Schiffer Miklós stílusszakértővel beszélget. A cikk számomra érdekes részeit bemásoltam nektek. Az egész beszélgetést a divany.hu oldalon olvashatjátok el!
"Szeptember elején volt Budapesten egy divat témájú konferencia, amelynek az egyik leghíresebb street fashion blog, a Face Hunter fotósa, Yvan Rodic volt a vendége. Ő itt tartózkodása alatt egy interjúban azt mondta, hogy a magyarok unalmasan öltözködnek. Ön ezt hogy látja?
Leszögezném, hogy imádom a magyar nőket, de azt hiszem, hogy van igazság abban, amit mond, nem is kevés. Általában a magyar utcakép szürkébb egy londoni, tokiói vagy New York-i utcaképnél. Sajnos szürkébb, mint Berlin, München vagy Bécs is. A magyar nők nem mernek elég kreatívan öltözködni. Sémákat követnek, divatvonalakat értelmeznek át, kevernek néha össze, és ebből sokszor egy katyvasz keletkezik. Persze a divat az ez valahol, mert a divat attól divat, hogy mindig más és mindig újszerűen értelmezünk vagy fogalmazunk dolgokat.
Ez kapcsolódik ahhoz is, amiről a rendezvényen beszélgettünk: nagyon kevés nő mer nő lenni – nemhogy hölgy, az nagyon messze van -, nőiesen öltözködni, ami nem egyenlő azzal, hogy macásan. Ez nem azt jelenti, hogy kinn van az a mell, hanem hogy sejtem azt a mellet. Vagy látom, hogy csinos, de nincs kinn a combja a szoknyából, nincs kinn a köldöke, és nem akarom az egész testét feltárni, hanem a személyiségét és a testi adottságait egy jó kombinációban adja vissza. Szerintem az említett fotós véleménye pontosan erre vonatkozott, hogy nem mernek a nők személyiségek és nők lenni, és ez nagy baj.
Hogy a magyar utcakép szürkébb Londonnál, Tokiónál v. New York-nál, ez azt hiszem nem meglepő. Ha nem így lenne, akkor Magyaro. is a világdivatot diktáló országok közé tartozna...A nadrág és unisex cuccok korában szerintem ma már alig akad nő a világon, aki hölgyként viselkedik és öltözködik.
Rodic másik észrevétele pont az volt, hogy a magyar nők nagyon szexinek akarnak tűnni - ezt sok külföldi egyenesen úgy fogalmazza meg, hogy szinte nem lehet tudni, ki a prostituált és ki nem.
Én ilyen messze nem mennék, de tényleg túlvetkőznek. Férfikörökben szokták mondani, hogy nyáron megállsz egy zebránál és elájulsz. A magyar lányok többet mutatnak meg a testükből, kihívóbbak, mint ahogy ez az európai nőktől bárhol megszokott – de látja, mégsem érik el a kívánt hatást, mert ettől függetlenül azt mondja egy külföldi, hogy szürkék. Mert az egész mögött nem tudatosság van, hanem frivolság. Ugyanakkor a magyar nőt nem hiszem, hogy könnyebb táncba vinni, de mégis azt üzeni magáról, mintha így lenne. Ez a férfiak elvárása a magyar nőktől.
A magyar férfi szereti, ha a nő le van vetkőzve - amíg nem a felesége! De amint elvette, fordít egyet rajta, és azt szereti, ha semmit nem látni belőle. Az olasz férfi is azt szereti, ha a felesége leginkább otthon van, de ők előtte sem várják el ezt a fajta levetkőzöttséget - külföldön persze imádják. De a magyar férfi kettős szerepben látja a nőt: egy nagyon szexi nőt lát, amikor megismeri, akkor örül neki, hogy ilyen, az esküvő után pedig azt mondja, legyél csak kis otthonülő anyuka, mert az ad nekem biztonságot. Lehet élni sokkal színesebben is.
Hát ez lehet, h így van. Bár amikor én itt Ausztriában a tini lányokat szuper miniben és pánt nélküli topban látom rohangálni (még 5°C-ban is) akkor nem vagyon benne biztos, h ez a probléma csak nálunk magyaroknál jelentkezik.
Miért alakulhatott ez így?
Ez egy szociológiai kérdés, amire én nem tudom a választ. De azt sejtem, hogy ez a férfiak elvárása, ahogy mondtam. Azt tapasztalták meg, hogy ez verseny – mint az a Spiró-könyv, a Feleségverseny, nagyon jó könyv egyébként. Ez egy verseny a férfiakért, a férfiak oldaláról meg a nőkért. Ha a férfiak igénye a levetkőzött nőre nagyobb, akkor a nő inkább levetkőzik. Ez nagyon csúnya kifejezés, de el akarja magát adni, és jobban elkel frivolan, mint nem frivolan. Szerintem ez áll mögötte.
Akkor már tudjuk, miben gyengék, most beszéljünk arról, hogy miben erősek a magyar nők.
A magyar nő szerény személyem szerint az olasz stílus követése nélkül is mindig szebb lesz, mint más nemzetek lányai. Egyébként amikor legutoljára Pesten jártam sok színes harisnyát, frizurákat, gyönyörűen sminkelt arcokat láttam, amihez itt Ausztriában bizony nem vagyok hozzá szokva. Az én észrevételem alapján még nagy szürkeségünkben is több individualizmust és kevesebb uniformizmust mutatunk, mint egyes nyugati szomszédaink. (Olvassátok a Kiruccanás Pesten c. bejegyzésemet) Bár lehet, h ez csak nekem tűnik így...A szürkeség talán az emberek kilátástalanságát, reményveszteségét, bizonytalanságát tükrözi vissza, az ország jelenlegi helyzetét. Nem tudom, h az embereknek nehéz időkben mennyire van kedvük egyáltalán a divattal foglalkozni. A cikk további része inkább általános kérdéseket vet fel, ezért nem posztolom.
Ti hogyan látjátok ezt a témát? Van, aki közületek szintén külföldön él? Ha igen, Ti hogyan látjátok a magyar nőket külföldi kolléganőitekhez viszonyítva?
Ti hogyan látjátok ezt a témát? Van, aki közületek szintén külföldön él? Ha igen, Ti hogyan látjátok a magyar nőket külföldi kolléganőitekhez viszonyítva?
Na, a cikk hatására, tegnap, figyeltem az embereket az Astoriánál. Itt az ősz, és kétségtelenül előkerültek a sötétebb tónusú ruhák. Feketék, barnák, bézsek és árnyalataik. De koránt sem mondanám ezt unalmasnak vagy szürkének. Mivel ez munkaidő, illetve annak vége körüli megfigyelés, nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy azok, akik a tömgeközlekedésre kényszerülnek valóban nem öltöznek nagyvilági úri hölgyként vagy úri lányként. Nem csak nevetséges lenne, de megvalósíthatatlan is, hogy szuper tűsarkúval, hatalmas kalappal szálljon fel bárki is mondjuk egy BKV buszra, ahol az emberek heringként összepréselődve utaznak. Szóval, igyekeztek a férfiak és nők egyaránt sportan, sportos eleganciával, kényelmesen öltözni, amivel nem gond a zsúfolt, fülledt, izzadt járatokon az utazás. Nem gond, ha esetleg rálépnek a cipődre, esetleg kiégetik cigivel a holmid - bár, már tilos a buszmegállókban cigarettázni -, és jól lehet futni a busz után.
VálaszTörlésAzt hiszem, az öltözködési stílusokat, megoldásokat társadalmi osztályok alapján kéne néznünk, mégha ez visszatetszést is szül. Az, aki autóval közlekedik, esetleg van arra pénze, hogy taxiztassa magát, ne adj iseten sofőrje van légkondis járgánnyal, az egészen másként tud öltözni. Nem lesz aki összetapossa a drága cipőjét, nem lesz, aki összegyűrje vagy kiégesse a ruháját, és a hűtött autóban sem fogja vizesre izzadni az ingét. Egy-egy BKV járatról az ember kicsavarva száll le, a ruhája pedig úgy néz ki, mintha a kutya szájából tépték volna ki.
Ilyen egy munkás hétköznap Budapesten. Ezzel együtt elmondható, hogy nyáron, nagyon is színesen, kreatívan öltözködtek az emberek és hóditottak a hosszú nyáriruhák.
Könyörgöm, azért egy magyar város nőinek öltözködését senki se akarja összehasonlítani Tokyoval, mert nagyon mások a szociális hatások, elvárások, lehetőségek.
VálaszTörlésMellesleg akkor, amikor több nő van mint férfi, akkor ugye egy idő után a nők kezdnek el vadászni, és ehhez felhasználják a lehetőségeik széles tárházát.
Amúgy velem pont hétvégén történt egy nagyon kellemes élmény. Az utóbbi 3-4 évet leszámítva 45-50 kilósként rohangáltam, de azóta felszedtem valamennyit. A régi barátim viszont, akiket kb. két éve láttam utoljára teljesen lelesedtek azért, hogy mennyire jól áll, hogy rámjött pár kiló és nem vagyok már olyan vékony mint régen. :) Önbizalom az egekben! :)
Na igen. Azért megnézném, hogy mit szólnának itt egy-két tokyói outfitthez:DDD Nagyon mások a kultúrális viszonyok, az elvárások, a morális és etikai normák. És a gazdasági helyzet is. A lelkületről, habitusról nem is beszélve.
VálaszTörlésEgyébként, mi anno ezt tanultuk is az egyetemen pszichológiából, hogy az egyéb társadalmi hatások hogyan tükröződnek az emberek öltözködésén, frizuráján stb. Egészen másként öltözködik pl. egy norvég, mint mondjuk egy hawaii. Hülyén is nézne ki egy hawaii ingben lófráló pasi Osló utcáin:D Egyszerűen nem oda való. A mediterrán népek pl. sokkal színesebben, rikítóbban öltözködnek. Sőt, Észak-Olaszország és Szicília között is ordító a különbség öltözködésben.
@Riell én, nem ismerek olyan FÉRFIt, aki a pálcika nőkre bukna. A környezetemben lévő összes FÉRFI a kereded formákra bukik és az még korántsem az elhízott, hájas kategória. Mondjuk, inkább a marilyn monroe-i gömbölyűség;)